A Somló hegy

A borvidék

Keletkezése

A Somló a földtörténeti múlt harmadkorának közepén született. A mai Magyarország területét ebben az időben hatalmas vízfelület, a Pannon-tenger borította, amelynek 5-10 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban megszűnt az összeköttetése az óceánnal, így fokozatosan beltengerré vált.

A Pannon-tenger eleinte sós vizét a környező szárazföldek folyói idővel édesvizűvé változtatták. Állatvilága igen gazdag volt. Élt benne például kecskekörömkagyló (Congeria ungula-caprae), valamint egy hozzá hasonló, de jóval kisebb kagylófaj, a vándorkagyló (Dreissena). A Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében, az úgynevezett Födigödörben ma is lehet találni épen megmaradt kagylóhéjakat.

A pliocén korban a beleömlő folyók hordalékukkal lassan feltöltötték a Pannon tenger területét. A tó kiszáradását követően – a harmadkor végén – a föld mélyében található láva több helyen a felszínre tört.
Ennek a vulkáni aktivitásnak következtében jött létre a Somló mellett a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, és a Haláp is. A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először lávadarabkák és vulkáni hamu lövellt ki. Ez a vulkáni törmelék visszahullott a kráter környékére, és rétegeződve kőzetté alakult. Ez a vulkáni tufa, amit a Somlón „bazalttufának” nevezünk. A vulkáni működés következő szakasza a lávakitörés volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épültek fel a hegyek, így a Somló is.

A somlai bor rajongói

A somlói bor iránt már Mátyás király is lelkesedett. Ő maga is somlói szőlőtulajdonos volt, és Bécs megvívására induló seregét is somlóival tüzesítette. Bakócz Tamás, Berzsenyi Dániel, Jókai Mór, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Széchenyi István, Vak Bottyán és Vörösmarty Mihály (akinek emléktáblája pincészetünk falán látható), mindannyian a somlói bor rajongói voltak.

A somlai mint gyógybor

"Vimum Somloviticum, est lac senum, pueris venenum" (a somlói bor az öregeknek tej, a gyermekeknek méreg) szól a régi közmondás. A zirci apátsági könyvtár egyik könyvének tanúsága szerint Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlói borral gyógyították. A somlait nemcsak az Habsburg Birodalomban, de azon kívül is gyógyboroknak tartották. Rengeteg gyógyhatását rögzítették, sőt a néphagyomány úgy tartotta, hogy a bécsi császári udvarban, a Habsburg esküvőkön somlai bort kellett inni, ami fiúgyermek születését segítette, ezért nászéjszakák boraként is emlegették. Dr. Antall József, a rendszerváltás után elsőként demokratikusan megválasztott miniszterelnök somlói kisnemesi családból származott. Orvostörténészként így rögzítette a somlói borok gyógyhatását: kis adagokban rendszeresen fogyasztandó a bélműködés és az idegállapot karbantartása érdekében, javallott savhiányban szenvedőknek, segíti az emésztést, meghűlés valamint aranyér és székrekedés ellen is hatásos, beteg és idős emberek általános erősítője, és segíti a fiúnemzést.

A természeti, kulturális, történelmi és építészeti emlékek gazdagsága különleges hellyé teszi a Somlót. A hegy időjárása és talaja egyedülálló borokat hoz létre: a somlai tüzes, ízes, illatos, jellegzetesen ásványos bor.