A Somló hegy

A borvidék

Keletkezése

A Somló a földtörténeti múlt harmadkorának közepén született. A mai Magyarország területét ebben az időben még tenger borította. Ez a tenger elvesztette összefüggését az óceánnal, és 5-10 millió évvel ezelőtt, apliocén korban folyamatosan beltengerré vált. Ez az óriási tó a Turáni-tó, a mai Magyarország területén elhelyezkedő öble pedig Pannóniai-tó néven ismert.

A Pannóniai-tó vize eleinte sós volt, de idővel a környező szárazföldek folyóinak vize édesvizűvé változtatta. A nagy tó állatvilága igen gazdag volt. Benne élt a kecskekörömkagyló (Congeria ungula-caprae),valamint egy hozzá hasonló, de jóval kisebb kagylófaj, a vándorkagyló (Dreissena). A Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében, az úgynevezett Födigödörben épen megmaradt kagylóhéjakat is lehet találni.

A pliocén korban a Pannóniai-tóba ömlő folyók lassan feltöltötték a területet. A tó kiszáradását követően – a harmadkor végén – a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre kerültek.

Ez a vulkáni aktivitás hozta létre a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti, Haláp hegyeket is. A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először lávadarabkák és vulkáni hamu szóródott ki. Ez a vulkáni törmelék a kráter környékére visszahullott, s rétegeződve kőzetté alakult, ez a vulkáni tufa, amit a Somló esetében „bazalttufának” nevezünk. A vulkáni működés következő szakasza a lávafolyás volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épült fel maga a Somló.

Somlai bor rajongói

A somlói bor iránti megnyílvánuló lelkesedés már Mátyás királyra is jellemző volt, aki maga is somlói szőlőtulajdonos volt és aki a Bécs megvívására induló seregét is somlóival tüzesítette. Bakócz Tamás, Vak Bottyán, gr. Széchenyi István, Vörösmarty Mihály (akinek emléktáblája felkerült a pincészetünk falára is), Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Márai Sándor mindannyian a somlói bor rajongói voltak.

A somlai, mint gyógybor

"Vimum Somloviticum, est lac senum, pueris venenum" (a somlói bor az öregeknek tej, a gyermekeknek méreg) szól a régi közmondás. A zirci apátsági könyvtár egyik könyvének tanúsága szerint: Zircen 1742-ig nem volt patika, a betegeket somlói borral gyógyították. A somlai borokat az Osztrák-Magyar Birodalmon belül és kívül is általában gyógyboroknak tartotta a közvélemény. Számtalan gyógyhatását rögzítették, sőt a bécsi császári udvarban a Habsburg esküvők alkalmával a néphagyomány szerint somlai bort kellett inni, ami a fiúöröklést segítette elő, ezért nászéjszakák boraként is emlegették. Dr. Antall József az első demokratikusan választott parlament miniszterelnöke, mint somlói kisnemesi származású és egyben orvostörténész a következőkben rögzítette a somlói borok gyógyhatását: kis adagokban rendszeresen kellett inni, a bélműködés és idegállapot karbantartása érdekében, aranyér és székrekedés ellen hatásos, meghűlés ellen, beteg ember és idős általános erősítője, savhiányban szenvedőknek, emésztést segítő, fiúnemzést segítő.

A természeti, kulturális, műemléki, történeti emlékek gazdagsága tehát, különös hellyé avatja Somló hegyét. A somlói tüzes, ízes, illatos borok jellegzetes mineralitással rendelkeznek, ami a talajadottságokkal magyarázható.